Változás...

 - Én Jaiel jöttem csak felszívódott úgy tűnik, mert sehol sem látom. Amúgy köszi az előbbit.- néztem rá hálásan. Luke mosolyogva csak ennyit mondott: 

- Inkább neki kellene megköszönnie- intett fejével a goromba ismeretlen felé- hogy én léptem közbe és nem Jai. Garantáltan nem úszta volna meg ennyivel.-nevetett sejtelmesen.- Gyere igyunk valamit közben meg hátha elő kerül a csebenhagyó kísérőd is.-karolta át a vállam és le mentünk a lépcsőn egy pultként működő asztalhoz de mielőtt Luke ki kérte volna az italokat egy tetovált magas srác lépett hozzá oda valamit idegesen súgott a fülébe amire Luke kedves mosolya el tűnt az arca megkeményedett és csak annyit mondott:

-Te most maradj itt nemsokára vissza jövök érted.- majd szólt a pultos lányhoz is:- Jemma kérlek figyelj Denara Jai vendége.- erre a lány arckifejezése is komolyra váltott és még mielőtt Luke után szolhattam volna,hogy mégis mi a fene folyik itt el tűnt a tömegben a tetovált sráccal. Kezdtem kicsit aggódni Jai eltűnése és Luke furcsa viselkedése miatt de mielőtt még tovább agyalhattam volna Jemma egy itallal a kezében oda jött hozzám:

-Szia, Jemma vagyok sose láttalak még itt Dena új vagy errefelé?

- Hello Jemma Dena vagyok de ezt már Luke mondta az imént és igen a lehető összes értelemben új vagyok itt de mi történhetett,hogy Luke így el rohant te tudod?- néztem rá kérdően és Jemmán látszott hogy tud valamit csak nem akarja ép mondani mert mindenfelé nézett csak rám nem.

-Jemma kérlek ha tudsz valamit mondd el aggódom Jai miatt mióta megjöttünk felszívódott és most Luke is.- néztem rá kérlelően. 

Jemma nagyot sóhajtott és bele kezdett:

- Egyáltalán nem szabadna ezt neked el mondanom de mivel látom hogy hanem tuti ki fogsz borulni el mondom de ígérd meg, hogy Jainek nem mondod el hogy tudsz róla.-nézett rám szigorúan.

-Rendben csak mondd már.- sürgettem és amint Jemma el mondta hogy Jaiék legnagyobb ellensége fel bukkant pár napja a városban a bandájával és ma este ide is be állítottak azonnal összeállt a kép és villámgyorsan a hátsó kijárat felé siettem mert csakis ott lehettek,hogy el intézzék a dolgaikat ahogy Jemma fogalmazott.

Hiába próbált vissza tartani a karomnál fogva én csak nyomultam át a tömegen ki a hűvös éjszakába a nyomomban Jemmaval aki még mindig próbált megfékezni. Amint ki léptem és a szemem hozzá szokott a gyenge fényhez tudatosult bennem hogy már vége van az összetűzésnek. Szívem gyorsan vert amíg a szemem Jait kutatta míg végül megpillantottam háttal állt nekem de Luke rögtön észre vett és lassan Jai is megfordult hogy lássa min akadt meg Luke tekintete. A szám elé kaptam a kezem amint megláttam a véraláfutásokat és a szakadt pólóját. Gondolkodás nélkül oda rohantam hozzá de ő csak kemény arcvonasokkal nézett rám majd Lukera.

- Nem azt mondtad biztonságban van?Akkor meg mit keres idekint?-kiáltotta feltűnően ideges hangon. Luke Jemmára nézett aki válvonogatva csak ennyit mondott:

- Nem tehetek róla hihetetlenül makacs egy nő.- nézett rám egy kedves mosoly kíséretében de én még mindig csak Jai sérüléseire tudtam figyelni.

-Mi történt? - kérdeztem de ő ahelyett hogy válaszolt volna intett Lukenak valamit majd a kocsi felé kezdett húzni a karomnál fogva majd szinte be lökött az anyós ülésre ő bevágódott a vezető ülésbe és se szó nélkül be indította az autót és elindult. Eddig nem jutottam szóhoz mert szóra se méltatott de most hogy ketten vagyunk újra kérdezem tudnom kell:

-Jai?- kezdtem félénken mert az arca továbbra is kemény maradt. Csak fél szemmel nézett rám vezetés közben ezért folytattam: -Mivel nem válaszoltál a kérdésemre újra megkérdezem. Mi történt a sikátorban?

Nem szólt semmit egy darabig már azt hittem egész úton nem fog megszólalni majd vett egy mély levegőt és csak annyit mondott: 

-Tudod mekkora bajba keverhetted volna magad ha pár perccel előbb lépsz ki azon az ajtón?-nézett rám szigorúan.

-Bajba?-vontam fel a szemöldököm.- Jai tele vagy sebbel és zúzodassal és én kerülhettem volna bajba?

-Igen te-nézett  rám szigorúan-viseled a banda jeles kalapot-mutatott fel a kalapra amit ő adott-ha előbb ki lépsz és ezek a mocskos észre veszik rád is rád támadtak volna azt pedig nem viseltem volna el ha bajod esik.- Egy pillanatra el hallgatott majd folytatta mosolyogva:- Azért mert nem tudsz a formás fenekeden   maradni mikor arra kérnék.- fordult felém és láttam mostmár meglágyultak a vonásai. A szemem forgattam mivel úgy tűnt vissza tért a régi énje de továbbra is aggódtam a sebei miatt.

-El kellene látni a sebeidet.-mondtam komoly hangon de Jait láthatóan nem zavarta.

-Nem vészes volt már rosszabb.-mondta egyszerűen.

-De én szeretném hogy el legyenek látva és tudjam hogy rendben vagy.-erősködtem tovább. 

-Nocsak-vonta fel a szemöldökét-csak nem aggódsz értem szépségem?-nézett rám vigyorogva.

-Ááá dehogy-kezdtem-csak rendbe akarlak hozni hogy nehogy a sebeid hatással legyenek a gyokorlásainkra. Ennyi az egész.-mondtam közömbösen amire el nevette magát. 

-Rendben de akkor megint nálam kell aludnod mert lehet az ápolás utánra annyira el gyengülök hogy nem foglak tudni vissza vinni a szállásra.-mondta határozottan.

-Nem mintha nem ez lett volna a terved már akkor mikor 9kor értem jöttél.-forgattam a szemem.

Ekkor vettem észre hogy lassít és le húzódik az út szélére és teljesen felém fordul az ülésben:

-Ezt értsem úgy hogy már akkor tudtad mégis bele mentél vagyis nem is olyan szörnyű a társaságom szépségem?- hajolt közelebb hozzám én meg kerültem hogy a szemébe nézzek mert akkor biztosan végem de mintha olvasott volna a gondolataiban megfogta az állam és maga felé fordította hogy esélyem se legyen el fordulni.

-Talán nem.-csak ennyit sikerült ki préselnem magamból és nagyot nyeltem mert még így sérülésekkel tele is vonzó volt és ahogy közelebb hajolt meleg lehelete csiklandozta a nyakam majd a fülembe súgta:

-Kezdjük a sebeim ellátását. 

És olyan erővel esett az ajka az ajkamnak hogy először nem is tudtam reagálni de aztán ha tiltakozni is akartam volna a testem nem engedelmeskedett volna így átadtam magam a pillanatnak.

Amikor el váltak az ajkaink Jai megsimogatta az arcom majd ennyit mondott:

Valami új kezdete...

 Idegesen toporogva  bámulok Timre aki végül rám néz és folytatja:
   -Hol is kezdjem... A verseny programjában apró változás történt...-kezdett bele én meg ideges pillantással próbáltam jelezni hogy folytassa.-az idei évtől a résztvevőknek....-mély levegőt vett.
   -Az ég szerelmére Tim mi van már?-kérdeztem kissé hisztérikus állapotban.
   -Képviselniük kell az új feltörekvő műfajt is.-nézett rám aggódva.
  Rögtön le esett anélkül hogy ki mondta volna és csak magam elé motyogva mondtam ki:
   -Street Dance.-erre csak bólintott.Mikor magamhoz tértem az első sokkból rá néztem:- Végem van.-mondtam megadóan mire Tim közelebb lépett hozzám:
   -Dehogy is ne viccelj nem olyan szörnyű csak találnunk kell neked egy jó tanárt aki egy rövid koreográfia erejéig segít.-mosolygott.
   -Épp ez a baj.-sóhajtottam megadóan.-Semmi érzékem hozzá kizárt hogy valaki vállal.-néztem fel Timre akin látszott hogy nagyon agyal majd megszólal:
    -Miért nem kéred meg Jait?-teszi fel halál nyugodtan a kérdést mire tágra nyílt szemekkel meredek rá.
    -Azt már nem -rázom meg a fejem.-Szó sem lehet róla.-tiltakozom még erősebben mire Tim megfogja a karom hogy picit nyugtatni próbáljon:
    -Figyelj Dena nehéz be ismernem de nála jobb tanárt ilyen rövid idő alatt nem fogsz találni sőt még talán hosszas keresés után sem és nem szeretném hogy emiatt romoljanak az esélyeid a versenyen,-magyarázza higgadtan.
     -De miért nem segítesz te ?-hebegem mert minden áron el akarom kerülni Jait ebben a témában.
     -Azért mert bármennyire is szeretnék segíteni nem értek hozzá.-mondja sóhajtva majd mielőtt bármit mondhatnék folytatja-Remélem megérted miért volt ilyen sürgős hogy beszéljünk...A legjobb lenne mielőbb beszélni vele hogy tudjuk benne van e mert az idő vészesen fogy.-fejezi be én meg csak bámulok magam elé.Jai most már az életem részévé válik teljesen? Miféle hülye játék ez?
  A gondolataimból a csend hoz vissza és Tim kérdő arca.
    -Ne haragudj nem figyeltem.-mentegetőzöm.-Biztos vagy benne hogy Jai a megfelelő ember erre?-próbálkozom utoljára de Tim határozott bólintása végképp eldönti.
    -Tudod hogy nem nagyon kedvelem és én kértelek hogy maradj távol tőle de ebben ő tud a segítségedre lenni.-magyarázza.
  Sóhajtva megadom magam:
    -Rendben délután felhívom.-adom meg magam végül.-Van még valami?-siettetem mert a fáradtságom és a bejelentése sok egyszerre. El akarok menni ki szellőztetni a fejem és ki találni hogy mi legyen.
    -Nincs.-mondja tömören de amikor felveszem a táskám hozzáteszi.-Dena tudom hogy nem lesz könnyű szívességet kérned tőle de kérlek ne halogasd.-felezi be halkan.Bólintok és ki megyek a teremből.
 A szállás felé sétálva csak az jár a fejemben hogy most mi a fenét csináljak?Muszáj lesz beszélnem Jaiel de sürgősen mert Tim holnap a válaszára fog várni.
 Ahogy a szobámba érek ledobom a táskám és gyorsan lezuhanyozom hátha segít.Amikor kilépek a fürdőből látom hogy a telefonom üzenetet jelez.Lehuppanok az ágyra és megnyitom:
      Ha már vissza jöttünk este elmegyek érted csináljunk valamit.-JAI 
 Az üzenete olvasva egyrészt örülök hogy nem én keresem de másrészt tudom hogy úgysem kerülhetem el hogy beszéljek vele ezért válaszolok neki.
      Oké de ajánlom figyelmedbe a kérdőjelt.-DENA -válaszolom.
 Amire felöltözöm érkezik is a válasz:
      Nem kérdésnek szántam szépségem.9-re érted megyek.-JAI
 Akaratlanul is elmosolyodom és végig dőlve az ágyon azon agyalok hogy tálaljam a kérésem miközben rá keresek a témára hogy valami halvány elképzelésem legyen  arról amire készülnöm kell de kevés sikerrel.
 Úgy tűnik mintha csak egy pillantás lett volna de ahogy az órára pillantok hitetlenkedve nézem hogy mindjárt 9 óra gyorsan fölpattanok felkapok egy farmert és egy fekete pólót és bemegyek a fürdőbe hogy rendbe szedjem a hajam.Amikor ki lépek a fürdőből a szemöldököm majdnem a homlokom tetejéig szalad amikor meglátom Jait az ágyamon ülni a laptopommal az ölében.
   -Mit csinálsz itt?-vonom kérdőre ő meg az órára mutat.
   -9 óra. Ahogy megbeszéltük érted jöttem.-jelenti be halál nyugodtan  aztán kíváncsian folytatja.-Mióta érdekelnek téged az ilyen dolgok ?-fordítja felém a laptopot ahol egy be nem zárt street dance témájú oldal van.
 Kényelmetlenül érzem magam és idegesen tördelem az ujjam nem tudom hogyan kezdjek hozzá.Ezt ő is észre veszi föláll és az ágy mellett ellépve fölém tornyosulva sürget:-Nos?-látom meg most már a kíváncsiság szikráját a szemeben.
 Egyáltalán nem így terveztem ezt a beszélgetést de ha már így alakult megadóan felsóhajtok:
   -Ez olyan kínos.-kezem mire felvonja a szemöldökét.
   -Micsoda?
   -A versenybe be vették a street dance-t is és muszáj egy rövid koreográfiát be mutatni ebből is de halvány fogalmam sincs hogyan kezdjek hozzá.Tudnál segíteni?-hadarom el és szégyenlősen le hajtom a fejem.
  Jai fölemeli az állam hogy rá nézzek látom a meglepettséget a szemeben de aztán elmosolyodik.
   -Ez csak természetes.-válaszol végül. -Nos akkor kezdésnek elviszlek valahova. Gyere-ragadja meg a karom és fölkapja a kulcsait
   -Hová megyünk? kérdezem próbálva tartani a tempóját.
 A válla fölött hátra nézve válaszol:
   -Meglepetés.De most már biztos vagyok benne hogy tetszeni fog.-mosolyog miközben leérünk a kocsihoz.
 Útközben elmesélem részletesebben miről van szó és Jai nem győzi hangsúlyozni hogy ez milyen meglepő de milyen remek ötlet.
 Nos én nem tartom annyira jó ötletnek.Az eredeti előadásommal sem vagyok megelégedve teljesen most meg ez is.
 Egy eléggé elhagyatottnak tűnő környékre érünk amikor furcsa pillantást vetek Jaire:
   -Tényleg biztos vagy benne hogy tetszeni fog amit itt látok?-érdeklődöm mire rám pillant és látom a szemében hogy semmi komoly válaszra nem számíthatok:
   -Persze. Hisz én itt vagyok az már elég nem.-kacsint nevetve mire megütöm a karját:
   -Nem vicces.Komolyan mi ez a hely?-kíváncsiskodom.
   -Mindjárt szépségem....mindjárt.-mondja miközben leparkol az egyik épület előtt.
 Miután leállította a motort hátra nyúl a hátsó ülésre és egy fekete baseball sapkát vesz elő és felém nyújtja:
   -Tedd ezt fel.-utasít de kérdően nézek rá.
   -Minek?-forgatom a kezemben a sapkát.
   - Csak csináld.-jelenti ki és kiszáll a kocsiból.Szeretnék ellenkezni de eszembe jut hogy nem igazán alkalmas a pillanat ezért amikor kiszállok gyorsan felrakom.
   -Jól állnak a cuccaim többet kellene hordanod.-vigyorog kajánul mire megforgatom a szemem ő csak nevetve nyugtázza és elindul velem fölfelé a lépcsőn. Fölfele haladva ismeretlen dallamok szűrödnek ki és ahogy közelebb érünk egyre hangosabb lesz míg végül Jai ki tárja az ajtót és előre enged A kinti fény miatt beletelik néhány percbe mire rendesen látni kezdek és rájövök hogy ez valami street dance gyülekező hely rengeteg emberrel és hangos zenével.
Jai a hátam mögé áll és a fülemhez hajolva hoz vissza a gondolataimból:
   -Üdv a birodalmamban szépségem.-meleg lehelete megcsapja a nyakam ami furcsa mód kellemes bizsergést okoz.
 Rövid ideje vagyunk itt de azt megállapítottam hogy Jai tényleg népszerű.Mindenki oda int vagy vált vele néhány szót.Én a korlátnál állva figyelem ahogy egy szinttel lejjebb egy táncparkett szerű részen két táncos arra készül hogy bemutassák tehetségüket a közönségen.Hátra fordulok és hirtelen rémület fog el mert Jait sehol sem találom.Idegesen kapkodom a fejem de sehol nem látom kirajzolódni az alakját.
  Elfog a félelem ahogy távolabb lépek a korláttól és elindulok hogy megkeressem.Nem figyelek eléggé arra hogy merre megyek mert a szemem folyamatosan Jait keresi ezért egyszer csak nekimegyek valakinek.Amikor rá emelem a tekintetem a szemében semmi barátságosat nem látok és amikor megszólal meg is bizonyosodom róla:
   -Na mi van kell valami?-veti oda goromba stílusban.
   -Elnézést. Nem figyeltem.-mentegetőzöm.
 Ő mit sem törődve pofátlanul tetőtől talpig végigmér majd újra megszólal:
    -Nem láttalak még itt nem akarsz jobban megismerni engem?-vigyorodik el utálatosan és  tesz egy lépést felém amire ösztönösen hátrálni kezdek.A karom után kap. Már fel vagyok készülve a kellemetlen szorításra amikor fél úton megáll a keze és a fejem fölött elnéz.
    -Én a helyedben nem tenném haver.-hallom a hátam mögül.
 Hálásan fordulok hátra az ismerős hang irányába. Luke.Még egy pillanatig rá bámul a másik srácra ellentmondást nem tűrően mire az tovább áll a haverjaival. Ekkor mintha kicserélték volna kedves pillantást vet rám:
    -Hát te mit keresel itt?-kérdezi meglepődve.-Mindenkire számítottam volna itt de te-neveti el magát.
    -Én....

Fordulópont..?

    -Tim.Holnap reggel 9-től próbám van.-mondtam.-És fogalmam nincs hogy jutok 9-re Sydneybe.
    -Jellemző. Az is tudja mikor hívjon.-mondta és némi ellenszenvet hallottam ki a hangjából.-De arra van ötletem hogy jutsz vissza de csakis miattad.-mondta.-Gyere.-indult el visszafelé ahová követtem:
    -Mi az ötlet?-kérdeztem.
 Megtorpant és rám nézett:
    -Visszaviszlek.-mondta egyszerűen és tovább indult.
    -Szó sem lehet róla-ragadtam meg a karját hogy megálljon.-Nem rontom el a te estéd is.
    -Ne viccelj.Számomra sokkal jobb este lesz veled visszaautózni.-mosolygott most már nyugodtabb arccal.
    -Rendben.-adtam meg magam-De-emeltem a mutató ujjam az orra elé- Ez csak azért van mert nincs más lehetőségem.Hanem szóba sem jöhetne a szívesség.-magyaráztam.
 Miután beszámoltam Katnek a történtekről elköszöntem tőle és Luketól majd Jaiék felé vettük az irányt ahol gyorsan összepakoltam és éjfél után nem sokkal már indultunk is Sydney felé.A rádió csendesen szólt én kibámultam az ablakon amíg el nem mosódtak a gyér fények és teljesen el nem haltak a halk dallamok.Elaludtam.
  Óvatos érintésre és a nevem hallatára ébredtem:
     -Dena ébredj megjöttünk.-ébresztett Jai.
  Megdörzsöltem a szemem és kibámultam a szélvédőn majd kérdően néztem rá:
     -Hová? Ez nem a szállás.-pislogtam álmosan.
     -Nem,ez az én lakásom.-mondta nyugodtan.
     -Mi?-pattant ki a szemem.-Mi a fenének hoztál ide?-meredtem rá.
  Kezét lazán a kormányon tartotta rám nézett és úgy válaszolt:
     -Talán azért mert nem hiszem hogy az éjszaka közepén bejutnál az épületbe.-adott magyarázatot amivel sajnos egyet kellett értenem.
     -Oké és most?-meredtem rá.
     -És most bemegyünk reggel elviszlek az akadémiára.Probléma megoldva.-szállt ki a kocsiból.
  A szívem hevesen vert és be kell vallanom kissé ideges voltam a gondolattól hogy a lakásában leszek vele kettesben de nem volt választásom így kiszálltam és követtem a lépcsőn.Megálltunk egy ajtó előtt ahol kotorászni kezdett a zsebében a kulcsai után.Miután megtalálta elfordította a zárban és kitárta előttem:
     -Csak utánad.-állt férre hogy bemehessek előtte.
  Belépve egyből feltűnt hogy túl nagy a rend és ezt szóvá is tettem:
     -Hű.Micsoda rend van itt.Biztos a te lakásod ez ?-fordultam hátra.
     -Biztos és mielőtt megkérdeznéd nem nincs takarítónőm.-vigyorodott el.
  Ahogy becsukta az ajtót gyorsan nagy vonalakban megmutatta a  lakást.Az előszoba egyik oldalán volt a fürdő másik oldalon a csukott ajtó mögött a hálószobája.Aztán ahogy befele haladtunk elém tárult a nappali és annak jobb oldalán egy pici konyha.
  Jai ledobta magát a kanapéra és rám nézett:
     -Átengedem a hálószobám neked és alszom itt hacsak nem szeretnél velem aludni.-kacsintott nevetve.
     -Nagyon kedves de nem akarom hogy felboruljon a rendszered jo lesz nekem a kanapé.Jah és mindig is szerettem egyedül aludni.-mosolyogtam rá.
     -Szó sem lehet arról hogy itt aludj-mutatott a kanapéra és fölállt,ezzel teljesen  fölém tornyosulva.-Megyek összekapom a szobám mert ott nincs ilyen rend.-húzódott fél mosolyra a szája majd az ajtóból vissza szólt:-Addig ha szeretnél egyedül zuhanyozni csak nyugodtan hanem pedig szólj és hagyom a pakolást.-kacsintott.
    A mennyezetre emeltem a tekintetem fölkaptam a táskám és bevonultam a fürdőbe.Miután nyugtáztam hogy zárható az ajtó(nem mintha nagy erőfeszítésbe kerülne egy Jai testfelépítésű embernek pillanatok alatt semmisé tenni) engedtem egy kád forró vizet és elmerültem benne.Miután végeztem bosszankodva vettem észre hogy a saját pizsim a bőröndömben van a kocsiban.Remek maradt Jai kölcsön adott polója.Gyorsan magamra húztam és kiléptem a fürdőből.A lakásban csend volt csak a tv volt alig hallható.Gondoltam szólok hogy felszabadult a fürdő de Jai nem volt a nappaliban gondoltam csak a hálóban lehet.Óvatosan benyitottam de üres volt.Közben sms érkezett Kattől érdeklődött hogy megérkeztünk e.Gyorsan válaszoltam és rákérdeztem milyen volt a buli és hogy hogy még ébren van?Egyből érkezett a válasz hogy most ért haza és jó volt csak nélkülem nem annyira.Még váltottunk pár smst majd egy "Jó éjt holnap beszélünk" smssel lezártuk.
   Idegesített hogy Jai eltűnt gondoltam dobok egy smst:
   "Hová tűntél?" Feladó:Dena
   Leülte a kanapéra vártam hogy válaszoljon közben meg váltogattam a csatornák közt de nem sokára elnémult a pasas a tvben és a kép is eltűnt.Elaludtam.
Reggel amint kinyitottam a szemem tudatosult bennem hogy ez nem a kanapé de még csak nem is a nappali.Jai szobájában voltam.Fölkeltem és kimentem a konyhába kávét csinálni.Ahogy beértem a nappaliba láttam hogy szenved a kis kanapén de alszik. Nem akartam fölébreszteni ezért haladtam tovább eredeti célom felé.A konyhában kávé után kutatva ügyetlenségemben a könyökömmel levertem egy poharat ami nagy csörömpöléssel ezer darabra tört a padlón.Amikor elkezdtem össze szedni a darabokat még egy pár kéz csatlakozott az enyémekhez:
    -Jó reggelt!-hallottam meg rekedtes hangját.
    -Jó reggelt és ne haragudj.-pillantottam rá.
    -A durva ébresztés miatt?-vigyorodott el.
    -A pohár miatt.-feleltem.
    -Oh már azt hittem azért kérsz elnézést mert nem simogatással és csókkal ébresztettél.-nevetett.
    -Hülye.-löktem meg a vállát miután az utolsó darab is a szemetesben landolt és fölálltam.
    -Miért?-dőlt hanyagul a pultnak.-Az éjszaka úgy tűnt érdekel mi van velem.-jelent meg tipikus mosolya.
    -Emlékeztetnélek se szó se beszéd leléptél.-vágtam ki magam.
    -Emlékeztetnélek be voltál zárkózva a fürdőbe.-jött a gyors válasz.
    -Jó hagyjuk de azt akkor sem értem miért mindig az van amit te akarsz?-fordultam szembe vele.
    -Mire gondolsz szépségem?-tette a hülyét.
    -Miért vittél be a szobádba?-kérdeztem rá.
    -Egyszerű.Nem akartam elszalasztani ezt a csodálatos alkalmat hogy érinthesselek tudod.-kacsintott.-Remélem legközelebb nem fogsz aludni.
    -Nem lesz legközelebb,-léptem el mellette és indultam a fürdőbe de egy kérdés motoszkált bennem:-Elárulod hol voltál?-néztem komolyan rá.
Felém fordulva csak ennyit válaszolt:
     -Ha eljött az ideje elmondom addig titok nem mellesleg nagyon jó ez a szerelésed.-zárta le a témát én meg a szemem forgatva mentem a szobába majd a fürdőbe hogy elkészüljek.
Miután végeztem döbbenten láttam hogy Jai melegítő alsóban bámulja a tv-t.
     -Mit művelsz miért nem vagy még felöltözve?-álltam meg előtte.
     -Minek öltözzek fel itthon vagyok és-emelte rám a tekintetét-te sem úgy festesz mint akit zavarna hogy nem vagyok felöltözve.-mosolyodott el.
     -Ne csináld már elkésem.Elég hülye így is a helyzet.-mondtam komolyan.
     -Miért?-tápászkodott fel a kanapéról és a közelség miatt fölém magasodva tette fel a kérdést.
     -Egymás után teszel nekem szívességeket és még kérdezed?-néztem fel rá.
     -Majd meghálálod- kacsintott és belebujt a pólójába fölkapta a kulcsait és az ajtó felé indult.-Menjünk még a végén elkésel.-szólt vissza és mivel az órára pillantva láttam hogy vészesen közeleg a 9 óra nem húztam tovább az időt.
Az akadémia felé tettünk egy kis kitérőt hogy a szállásról elvegyem a tánc cuccom és pontosan 9kor az akadémia előtt Jai leállította az autót.
     -Megjöttünk-nézett rám.
     -Köszi.Ne haragudj de most rohanok.Szia.-szálltam ki gyorsan és kettesével szedve a lépcsőfokokat siettem a próbaterembe ahol Tim már várt.
     -Hello-köszöntem kedvesen.
     -Hello Dena.-nézett föl a laptopjából.-Fáradtnak tűnsz.-jegyezte meg.
Na igen az utazáshoz nekem nem elég sajnos pár óra hogy kipihenjem de Timet nem avatom be az élménydús hétvégébe ha nem muszáj.
     -Minden rendben?-folytatta tovább.
     -Persze minden oké.-tértem vissza valóságba.-De történt valami ,furcsa voltál a telefonban?-néztem kérdően rá.
     -Az az igazság hogy igen és ezt személyesen akartam elmondani.-kezdte komolyan nekem meg görcsbe rándult a gyomrom.

 
     
 

Váratlan hívás...

   -Hé Jai gyertek már kezdődik az igazi buli.-szólt az ajtóból egy számomra idegen alak.
Jai szó nélkül fogta meg a kezem és indult el.
   -Hová megyünk?-kérdeztem.
   -Van a közelben egy nagyon jó klub oda megy innen minden korunkbeli hogy végre tényleg legyen valami buli.-világosított fel.
   -Értem de Katet nem hagyhatjuk itt.-torpantam meg.
  -Ő már ott van Mikekal úgyhogy igyekezzünk.
Beszálltunk az autóba és elindultunk.Csendben figyeltem ahogyan vezet és furcsa mód nagyon szorítja a kormányt.
   -Valami baj van?-néztem rá kérdően.
   -Nincs. Miért kérded?-pillantott rám.
   -Feszültnek tűnsz.-jegyeztem meg.
Egy pillanatra ismét elemelte tekintetét az útról rám nézett és megszólalt:
   -Miattad van.-válaszolt egyszerűen.
   -Miattam?-döbbentem meg.
   -Igen.El sem tudod képzelni mennyire kell uralkodnom magamon most hogy kettesben vagyunk.Legszivesebben egy pillanat alatt megszabadítanálak a ruhádtól, hogy végre csak az enyém légy és ne csak sejtessen a ruha.
Erre nem igazán tudtam mit mondani úgyhogy mikor leállította a kocsit a klub előtt csak ennyit tudtam:
   -Te választottad.-mondtam védekezve és nyúltam is az ajtóhoz.
  Amikor kiszálltunk mögém lépett és  ismét megszólalt:
   -Tudom hogy én választottam de nem tudom meddig bírom még.-suttogta majd beléptünk a helyiségbe.
Csatlakoztunk Katékhez de nekem a gondolataim csak Jai szavai körül forogtak aki viszont úgy viselkedett mintha semmit sem mondott volna.Miután Kat többször megkérdezte ,hogy minden rendben van e mert túl csöndben vagyok úgy döntöttem jobb ha legalább úgy teszek mintha csak itt lennék és nem máson járna az agyam.
Végül sikerült is egy picit elengedni magam táncoltunk és sokat nevettünk így nem is csoda hogy mi voltunk a leghangosabbak Kattel és az ismerőseivel de ez nem igen számított jó buli volt. Jai egy darabig csak nézett a fejét ingatva majd a haverjaival kezdett inni ami fura volt hisz vezetnie kell de ráhagytam azt hiszem mára eleget hallottam tőle.
Jóval éjfél után Katnek jeleztem hogy én már mennék amivel ő is egyet értett.
   -Előkerítem Jait.- hagyott ott engem és Mikeot aki hozzánk hasonlóan csak egy kiadós alvásra vágyott a buli után.
Kat pár perccel később meg is jelent de Jai nélkül. Kérdően néztünk rá.
   -Jai?-kérdeztem.
   -Azt mondta ő még marad a haverokkal de mi haza mehetünk.-adott választ a kérdésemre.
   -Vicces és azt hogy gondolta? Hogy majd haza sétálunk? - kérdeztem ironikusan.
  -A-A. -emelte föl a kezét amelyben megcsörrentek Jai autójának kulcsai amelyeket át adott Mikenak.
   -Induljunk. -lépett az ajtó felé ahová mi is követtük.
Az autóhoz érve mielőtt beszálltunk volna egy ismerős hang szólította meg Mikeot:
   -Hé öcsi.Vigyázz rájuk.-mutatott ránk és a kocsira egyaránt.
   -Meglesz.-szállt be a vezető ülésre.
Kat mellette foglalt helyet amíg én becsusszantam hátra és már indulhattunk is.Mike betartotta amit Jainek ígért.Épségben haza értünk és óvatosan leparkolta a ház előtt az autót is.Én gyorsan elköszöntem és már lépdeltem is föl a lépcsőn a szobám felé.Belépve első dolgom volt megszabadulni a magassarkúmtól majd utána óvatosan a ruhámat is lehámoztam.Gyorsan lezuhanyoztam majd bedobtam magam a paplan alá de bármennyire is fáradt voltam nem tudtam elaludni.Eszembe jutottak Jai szavai.
Mikor már kb egy órája hánykolódtam fölkeltem és a konyhába indultam egy pohár vízért.A lépcsőn leérve láttam hogy már Mike is haza ment és Kat is biztos alszik már.Töltöttem magamnak egy pohár vizet és vissza indultam a szobámba.Ahogy felértem rápillantottam Jai ajtajára. Vajon haza ért már?Hirtelen ötlettől vezérelve óvatosan oda léptem és résnyire nyitottam az ajtót de mivel nem sokat láttam így jobban kitártam az ajtót de a szoba üres volt.Ahogy hátráltam volna beleütköztem valakibe és hirtelen fordulatomban magamra borítottam a poharam tartalmát.
   -Engem keresel?-vonta fel fél szemöldökét.
Figyelemre sem méltatva kérdését a vizes felsőmre néztem:
   -Ezt jól megcsináltad.Gratulálok.-vizsgáltam a hatalmas foltot.
   -Igazad van tényleg jó lett-nézett le a rám tapadt és átlátszóvá vált felsőmre.-De az esti beszélgetésünk után nem tartom jó ötletnek.-nevetett.
Én gyorsan összefontam magam előtt a karom és szúrós tekintettel néztem rá.
   -Gyere adok neked egy felsőt-fordított a szoba  felé és tolt be finoman.-És hogy lásd jó fej vagyok választhatsz.-mosolygott majd miután felkapcsolta az asztali lámpát kinyitotta a szekrénye ajtaját és színpadias mozdulattal fordult felém:
   -Parancsolj.-lépett hátrébb és huppant le az ágyára.
A nagy szekrény előtt állva amelyből áradt kellemes parfümjének illata ujjammal gyorsan végigfutottam a sorba rakott pólókon és kiválasztottam egy egyszerű szürkét majd felé fordultam:
   -Ezt szeretném.-mutattam a választott darabot.
   -Rendben.-bólintott.
   -Akkor én megyek és átveszem.-indultam az ajtó fele mire felugrott az ágyról és mikor nyitottam volna ő az egyik kezével támaszkodott rá így lehetetlenné téve hogy kijussak.Majd a fülemhez hajolva így szólt:
   -Megfeledkeztél egy apróságról nem?-suttogta.
Nem mérve föl a helyzetem szembe fordultam vele ami hiba volt mert túl közel volt az ajkam az övéhez de erőt véve magamon nagyot nyeltem és kipréseltem a szavakat:
    -Mégis miről?-vontam föl a szemöldököm.
    -A pólóért járó jutalom tudod.-vigyorodott el.
    -Felejtsd el.-jelentettem ki.
    -Ugyan már úgyis majdnem látok így is mindent- pillantott le közénk a nedves anyagra.
    -Legyen.-adtam meg magam-de ha nem tévedek csak jelenlétről van szó szóval fordulj el és szemet becsukni.-hadartam el.
    -Elfordulás oké a szembecsukás viszont nem játszik.-hátrált és ült újra az ágyra most már nekem háttal.
Gyorsan kapkodva cseréltem át a pólót és mikor áthúztam a fejemen és megcsapott kellemes illata megborzongtam majd felé fordultam a combközépig érő pólóban:
    - Kész.-jelentettem be és a szemöldököm majdnem a homlokom tetejéig szaladt.-Ez neked az elfordulás? -kérdeztem a velem szemben helyet foglaló Jaitől.
    -Pont a te méreted.-majd végig mért és folytatta:-Ami pedig az elfordulást jelenti sajnálom de tekintetet vonzó tested van.-vigyorodott el.
Szemem forgatva indultam ki a szobából nyugtatva magam azzal hogy a gyenge fényben nem sokat láthatott de az ajtóhoz érve újra megszólalt:
    -Eltaláltad a feketével a gyengém.
Ezzel a kijelentéssel teljesen megcáfolva az elméletem.
    -Életem értelmet nyert.-szóltam ironikusan majd becsuktam magam mögött az ajtót és vissza mentem a szobámba.
Visszafeküdtem és próbáltam most már tényleg elaludni.Ahogy becsuktam a szemem és az illatát éreztem,kicsit olyan volt mintha ott lenne mellettem ami tagadhatatlanul mosolyt csalt az arcomra és álomba is ringatott.
A jelenléte álmomban is utol ért és beismerem jó kis álom volt.
Másnap  reggel a reggelit követően Kattel a medence mellett sütkéreztünk kihasználva a gyönyörű időt.A csendes napozásunkat egy pár csobbanás zavarta meg.Mindketten a napszemüvegünket feltolva a karunkra támaszkodva vártuk hogy a víz alól felbukkanjanak a csobbanás forrásai.Meglepetésünkre pont előttünk bukkantak fel. Jai és ahogy később megtudtam az ismerős arcú fiú a  legjobb barátja Luke akivel egy bandában vannak és ha tehetik mindig együtt lógnak.
    -Szépségeim.-mosolygott ránk Jai-Egy csobbanás?-nézett ránk kérdően.
    -Én jövök- pattant föl Kat és indult a medence felé.Mivel én továbbra is mozdulatlan maradtam Jai kérdően nézett rám.
    -És te?-fürkészett.
    -Most inkább kihagyom-helyeztem vissza a napszemüvegem a helyére.Kényelmesen elhelyezkedve tovább élveztem a napsütést amíg azt el nem takarta valami. Kinyitottam a szemem és rájöttem hogy Jai teste takarja el a napot és a hajáról csöpög rám a víz.Szó nélkül fölkapott és a medence széléhez állt velem.
    -Mit művelsz?-emeltem föl egyből a hangom.
    -Este buli velünk?-kérdezte pimaszul vigyorogva és mielőtt szólhattam volna hozzátette.-Vigyázz mit válaszolsz mert a rossz válasznak csobbanás a vége.-figyelmeztetett.Az igazság az hogy megfordult a fejemben a kapálózás a szabadulás reményében de attól tartottam hogy talán így magamnak oldom meg a  csobbanást a medencébe úgyhogy inkább válaszoltam:
    -Annyira utálom hogy minden kérdést így oldasz meg.-forgattam a szemem.
    -Mondtam már hogy nálad csak ez működik.Szóval válaszolsz mert lassan fáradok és mindjárt-engedett lenébb mire sikoltottam de belekapaszkodtam talán túlságosan is mert halk szisszenés hagyta el a szájat amikor vissza emelt.-Ez amit műveltél más helyzetben örömet okozna-villantotta ki hófehér mosolyát.
 Én ezt csak egy szemforgatással nyugtáztam mielőtt válaszoltam volna a kérdésre:
    -Rendben legyen menjünk-adtam meg magam.-De most már tegyél le.-kértem mire elmosolyodva csak ennyit mondott:
    -Bocs de ezt nem hagyhatom ki-ahogy ezt kimondta beleugrott velünk a medencébe.
  Ahogy felbukkantunk a vízből csak ennyit mondtam:
    -Te nem vagy normális.-és kifele kezdtem úszni.
Nevetett majd utánam szolt:
    -Ugyan már legalább értékeld a megtiszteltetést még egy csaj sem fürdőzhetett velem.Te voltál az első.-nevetett a vízből.
 Szóra sem méltatva csak intettem ahogy bementem a házba.A szobámba érve átöltöztem majd átmentem Kat szobájába a hajszárítójáért.Hajszárítás közben kopogtak az ajtón és Kat lépett be.
    -Mit veszel föl este?-huppant le az ágyra nedves haját csavargatva.
    -Fogalmam sincs.Azt se tudom hová megyünk.-néztem Katre a tükörből.
    -Lukeék tóparti házához.-világosított fel.
    -Nos akkor szerintem a farmer nacim és a kék felsőm lesz.Mit szólsz?-érdeklődtem miközben kihalásztam a ruháim közül az említett darabokat.
    -Tökéletes.-mosolygott rám.
 Délután amíg Kat az anyukájával vásárolni ment írtam anyuéknak egy emailt amiben nagy vonalakban a hétvégén történteket és csatoltam pár fotót is.Mire ezzel kész lettem Katék is haza értek és kezdődhetett a készülődés.
 Mivel egy tóparti házhoz készültünk nem fordítottam időt sminkelésre nagyon csak szempillaspirál és szájfény és kész.A hajam összefogtam majd végül fölvettem a szandálom és indulásra kész voltam.Átmentem Kathez,hogy ő mi mellett döntött és mosolyogva nyugtáztam hogy hasonló szett mellett döntött mmajd miután végeztünk lementünk a nappaliba ahol Jai a kanapén ülve unottan kapcsolgatta a tévét de érkezésünkkor felállt.
    -Ej ha.Úgy látom a látvány ma sem marad el.-mért végig.
    -Ó fogd be.-intettem le.
Ő ezen csak elmosolyodott és bekiabált a szüleinek a konyhába:
    -Elmentem a világ legdögösebb nőivel bulizni csá.
    -Vigyázzatok magatokra és érezzétek jól magatok-intett a konyhából  Mrs.Scott.
 A buli helyszíne nem volt túl messze így a rövid autóút csendesen telt csak a rádióban játszottak ismerős dalokat.
 Ahogy megérkeztünk Luke kedvesen fogadott és tett is egy finom megjegyzést:
    -Nagyon csinosak vagytok de Dena ha nincs váltó ruhád kerüld Jai társaságában a tópartot.-nevetett.
 Én is elmosolyodtam majd válaszoltam:
    -Köszönom a jó tanácsot észben tartom.-léptem el mellőle hogy további érkező vendégeket üdvözöljön.

 Jait szinte ahogy megérkeztünk elvesztettem szem elől  de úgy néz ki Ő minket nem mert mikor Kattel italért mentünk  rögtön érkezett az sms:''Csak óvatosan azzal!'' Feladó: JAI. Rögtön keresni kezdtem a tömegben és mikor megpillantottam egy  pohárral a kezében intett felénk.Én csak a szemem forgatva nyugtáztam a mozdulatát és kiléptem a helyiségből ahol bevártam Katet.A padon üldögélve iszogattuk az italunk és bámultuk a tavat amiben a nagy hold visszatükröződött.Miután elfogyott az italunk Kat visszament vízért én pedig lesétáltam a mólóra és elgondolkodva bámultam az égre.

Nem is vettem észre hogy valaki jön csak mikor megállt mellettem akkor rezzentem össze.Nem nézett rám Ő is csak az eget nézte úgy kérdezte:

    -Mire gondolsz?

    -Semmi különösre.-válaszoltam tömören.

Ezután csöndben álltunk amíg meg nem törtem a csöndet:

    -Szép nem igaz?-kérdeztem.

    -Az.-mondta zsebre dugott kézzel majd felém fordult:-És tudod mitől lenne nem csak szép hanem gyönyörű?

    -Mitől?-néztem kérdően rá.

    -Csukd be a szemed és megmutatom.-állt most már szemben velem. 

 Kérdően néztem rá de az arca kifejezéstelen maradt így becsuktam a szemem.Éreztem ahogyan meleg keze a derekamra csúszik és közelebb lép.Ekkor kiakartam nyitni a szemem de azt mondta ne rontsam el így továbbra is csukva tartottam.Éreztem ahogyan mellkasa emelkedik és süllyed és egyre közelebb von magához.Meleg leheletét éreztem az ajkamon és én is annyira akartam hogy megcsókoljon,mint ő,de mielőtt ajka elérte volna az enyémet a telefonom csörgése megölte a pillanatot. Kipattant a szemem és a készülék után kaptam ami a farzsebemben pihent.A kijelzőre pillantva Tim neve jelent meg.Arrébb léptem Jai mellől és fölvettem a telefont.Rövid beszélgetést követően mikor leraktam ennyit tudtam mondani:

    -Ezt nem hiszem el.-szaladt ki a számon.
    -Mi történt?Ki volt az?-nézett rám Jai fürkészve.
   

   

   

 

All i need...

  Jai volt az.Most valahogy sokkal lágyabb volt a hangja,gyengébb az érintése.Lassan ébredezve kinyitottam a szemem és szó szerint kimásztam a kocsiból.Ahogy fölemeltem a fejem egy hatalmas ház tárult elém.
Elkerekedett szemekkel néztem majd nagy nehezen megszólaltam:

   -Ti itt éltetek?-kérdeztem csodálkozva.

   -Aha.-mosolygott Kat.-Tetszik?-kérdezte.

   -Viccelsz ez gyönyörű szép.-ámuldoztam.

   -Ezt majd akkor mond mikor láttad a medencét.Na de ne álljunk itt kint menjünk már be.-indult az ajtó felé.Indultam volna utána én is de Jai vissza tartott:

   -Elárulok valamit.Az én szobám a leggyönyörűbb ebben a házban.-suttogta nevetve.-Ha szeretnéd megmutatom.

Óvatosan hátra fordultam,hogy szembe kerüljek vele majd így szóltam:

   -Kösz,de elvagyok anélkül is.-mondtam és elindultam a ház felé ahová Ő is követett.

Kat bemutatott a szüleiknek nagyon kedves emberek.Az anyukájának is pont olyan szőke a haja és már azt is értem hogy lehet Jai ilyen magas.Minden bizonnyal az apukájára ütött.A fogadtatás nagyon szivéjes volt úgy viselkedtek mintha már régóta ismernének.

Vacsora közben ami nagyon finom volt Katék apukája érdeklődött a táncról a családomról úgy összességében rólam majd egy hirtelen kijelentéssel témát váltott.

   -Gratulálok fiam,hogy ilyen csinos és okos lányt találtál magadnak.-mondta.

Az arcom lángba borult és Jait szuggeráltam,hogy szólaljon már meg de mikor rám nézett láttam rajta hogy Őt gy csöppet sem zavarja  ha a szülei azt hiszik együtt vagyunk.Mielőtt megszólalhattam volna Kat simította el a férre értést:

   -Apa férre értettél valamit.Dena nem Jai baratnője csak-ekkor rám nézett majd befejezte a mondatot-a barátja.

Egy köszönöm félét tátogtam Katnek aki értette és intézkedett is a téma váltás ügyében.

Vacsora után még beszélgettünk majd miután megmutatták a szobám és kicuccoltam,beszéltem anyuékkal elmeséltem milyen kedvesek Katék szülei majd sietve lezuhanyoztam és végig dőltem az ágyon.Pár perc múlva már aludtam is.  

Másnap reggel ütemes pattogás ébresztett és ahogy kinyitottam a szemem láttam hogy a felkelő nap gyönyörűen teríti be a szobát.Fölkeltem és az ablakhoz léptem hogy fölfedjem a zaj forrását.

Ahogy kinéztem megpillantottam Jait aki egyedül dobogatott kosarakat.Egy darabig néztem vagyis elbambultam majd mikor rájöttem hogy észrevett kinyitottam a teraszra vezető ajtót és kiléptem:

   -Jó reggelt!-köszöntem.

Erre csak egy szokásos mosoly kíséretében ennyit kaptam:

   -Elvonod a figyelmem.

Egy pillanatig nem értettem mit akar ezzel de mikor rájöttem akkor rekord gyorsasággal léptem a szobába és csuktam be az ajtót és vissza vágtam magam a paplan alá.

Pár perccel később kopogás törte meg a szoba csendjét.

   -Szabad.-adtam engedélyt.

Erre Jai alakja rajzolódott ki az ajtóban:

   -Bejöhetek?-kérdezte.

   -Gyere.-válaszoltam a paplan alól.

Becsukta az ajtót majd neki támaszkodott és beszélni kezdett:

   -Ne érts férre nem zavart a dolog épp ellenkezőleg, megtudnám szokni-nevetett pimaszul.

   -Tünés!-dobtam meg egy párnával.

Kinyitotta az ajtót majd mielőtt kilépett volna megszólalt:

   -Viszlát este szépségem.-kacsintott és eltűnt.

Miután fölkeltem és fölöltöztem átmentem Kathez akinek természetesen már megvolt a terve a mai napra.Gondoskodott róla,hogy az egész napunk ki legyen töltve így mire föleszméltem volna már készülődnünk kellett.Nem túloztam el sem a sminket sem a frizurát,mindig is a természetes felé hajlottam.

Kat miután elkészült átjött.

   -Na hogy állsz?-érdeklődött.

Még utoljára megnéztem magam a tükörben és felé fordultam.

   -Azt hiszem kész vagyok.-néztem rá véleményt várva.

   -Gyönyörű vagy.Az már biztos hogy mindenki megnéz magának ma.-bólogatott.-Na de menjünk mert a többiek lent várnak már.-indult az ajtó felé.

A lépcsőn lefele haladva megnyugtattam magam hogy jó döntés volt a szolid smink hisz Kat anyukáján is épp hogy van de a ruhája valami eszméletlen szép.Az apukája igazi úriember módjára áll mellette sötét öltönyben.

A szemem végül rátévedt a harmadik ácsorgó személyre és rájöttem hogy erre nem készültem fel. Jai a megszokott cuccait öltönyre és nyakkendőre cserélte ami nem is állt rosszul.Ahogy leértünk először a szülők léptek hozzám és Kathez hogy megdicsérjenek.Amikor Kat anyukája megdicsérte a ruhám a mellettünk álló Jai megszólalt:

   -Én választottam.-húzta féloldalas mosolyra a száját.-És most már biztos vagyok benne hogy jó döntés volt.Gyönyörű vagy szépségem.-lépett közelebb.

   -Te sem panaszkodhatsz.-mosolyodtam el.

   -Ideje indulni.-szólalt meg Mr.Scott és az ajtó felé indult.

Mi is követtük az autókhoz.A szülők saját autójukkal mentek míg mi a Jai kocsiával mert útközben felkellett vennünk Kat kisérőjét Mikeot. Az "ülésrend" szerint ahogy Kat fogalmazott én Jai mellé kerültem az első ülésen és ők Mikeal hátul.Nem volt hosszú az út a helyszínig ami egy gyönyörűen kivilágított hatalmas épület volt.miután kiszálltunk az autóból Jai mellém lépett és a karját tartva így szólt:

  -Nos akkor talán menjünk be.-nézett rám.

Ettől a mozdulattól nevetnem kellett:

  -Ne haragudj de ez nem te vagy.-kuncogtam.

  -Igazad van csak gondoltam szerzek pár jó pontot.-húzta féloldalas mosolyra a száját.

  -Inkább hagyd.-karoltam bele hogy induljunk végre.

Ahogy beléptünk a sötét éjszakából  az előtérbe a látvány mindent felülmúlt.Gyönyörű hatalmas csillárok világították meg a helyiségeket és tükröződtek vissza a világos majdnem fehér márványpadlón.Bárki is élt itt és szervezte az estélyt tud valamit.Az este folyamán Kat bemutatott régi barátoknak,családtagoknak olyan gyorsasággal hogy majdnem csak kapkodtam a fejem.Rengeteg ember volt meghívva úgyhogy végül arra jutottunk hogy leülünk az italunkkal mielőtt ránk ömlene.

   -Most már örülök hogy erőltette hogy jöjjek.-mondom halkan Katnek.

   -Mondtam én hogy jó lesz.-mosolygott. 

   -Hát persze hogy mondtad.-nézek rá a szemem forgatva.-Apropó sosem meséltél Mikeról. Kedvesnek tűnik.-mondtam belekortyolva az italomba majd lehelyeztem az asztalkára a csillogó poharat.

  -Mielőtt az akadémiára mentem volna Mike volt a legjobb barátom de mióta én oda járok ő meg egy több 100 km-re lévő egyetemen tanul ritkán beszélünk de az ilyen alkalmak jók rá.-meséli.

 Erre föl is tűnik az említett személy és udvariasan táncra invitálja Katet aki rám néz és látom hogy nemet mondana de megelőzöm:

   -Menj csak megleszek.-mosolygok rá.

Még rá kérdez vagy kétszer hogy biztos e majd elfogadja a felkérést.Miután egyedül maradtam bámészkodással ütöm el az időt és kilépek a tágas teraszra a hűvös levegőre ahová bentről egy ismerős dal foszlányai szűrődnek ki.Mikor átadnám magam a dalnak egy meleg kezet érzek a könyökömön ami azon nyomban maga felé is fordít egyik kezével az enyémet tartva másikat a derekamon pihentetve mozgásra kényszerít a zene lágy ritmusára.

   -Ezt előtte megszokás kérdezni.-nézek a szemébe.

   -Tudom de így már nem tudsz nemet mondani.-mondja azzal a féloldalas mosolyával.

Tánc közben újra én töröm meg a csendet:

   -Nem is tudtam hogy ilyet is tudsz.

   -Szépségem,nagyon sok minden van amit még nem tudsz rólam.-suttogja a fülembe majd óvatosan közeledve a tökéletes pillanatot kivárva megcsókolna de egy számomra ismeretlen alak jelenik meg az ajtóban:

    -Hé Jai.....

    

    

Dena...

 -Jai ez a ruha valami gyönyörű ki nem néztem volna belőled ilyen ízlést.-magyaráztam a telefonba.
Egy sejtelmes nevetést követően válaszolt.
 -Figyelembe vettem,hogy nem kettesben leszünk azért választottam ezt.Nem hagyom hogy más is csorgassa a nyálát arra ami az enyém.-jelentette ki.
 -Jai-szaladt a szemöldököm majdnem a homlokom tetejéig.- Nem vagyok a tied rémlik még?-kérdeztem ironikusan.
 -Még nem szépségem még nem.De nagyon jól haladok.-nevetett.
 -Nos álmodozni lehet Jai.-mondtam nyugodt hangon.-Jó éjt.-és letettem még mielőtt válaszolt volna majd Kathez fordultam:
 -Kiismerhetetlen a bátyád.-mosolyogtam a fejemet ingatva.
Kat csak mosolygott majd megszólalt:
 -Tisztában van vele milyen gyönyörű vagy ezért választott ilyet hogy más csak sejtse ami esetleg neki egy napon nem csak fantázia lesz.-mosolygott sejtelmesen.
 -Ha már itt tartunk-kezdtem bele-nem értem Jait.Lányok tömege sóvárog utána Ő meg nem hogy választana  közülük egyet hanem velem foglalkozik.
 -Nos Dena elárulok valamit a bátyámnak egyetlen barátnője volt még régen azóta ami volt nem tartott tovább egy éjszakánál esetleg kettőnél.
 -De ez akkor is fura.Ma is mikor megcsókolt...
 -Várjunk csak csók?Ezt valahogy elfelejtetted említeni?-vonta fel a szemöldökét.
 -Nem felejtettem el csak...
 -Csak?-sürgetett.
 -Mi van ha csak azért csinálja,hogy én is bekerüljek a gyűjteménybe?Különben is én nem ezért jöttem ide.-mondtam.
Kat átült mellém átölelt és pár pillanat múlva megszólalt:
 -Itt szó sincs ilyenről.Már rég nem foglalkozna veled ha nem lennél fontos.-mondta halkan.-Csak nem könnyű eset főleg érzelmek terén.-fejezte be.
 -Nos egyelőre ezen nem agyalok épp elég most  a verseny ami majdnem a nyakunkon van.-sóhajtottam fáradtan.
 -Igaz. Koncentrálj most arra,Jaiel meg alakul ahogy alakulnia kell.-fejezte be.
Hmm.Igaza van Katnek most a legfontosabb a verseny,ott kell megmutatnom mit tudok ,ott kell bizonyítanom,hogy van helyem itt.
A hét további napjai gyorsan és fárasztóan teltek,mire észbe kaptam eltelt a hét és egy este Kat azzal fogadott hogy csomagoljak,mert reggel indulunk a szüleikhez Jaiel.Az igazság az hogy hulla fáradtan semmi kedvem nem volt de muszáj meglegyen most a pakolás mert magamat ismerve reggel még ennyi erőm sem lesz hozzá.
Pakolás közben Kat megállás nélkül beszélt:
 -Olyan izgatott vagyok már úgy várom,hogy megismerd a szüleinket.Anya azt a vendég szobát készíti elő neked amelyik az én szobám mellett lesz úgyhogy ott is egymás mellett leszünk.
Pakolás közben a gondolataim más fele jártak:Egy egész hétvége Jaiel egy helyen ébresztett némi aggodalmat bennem.Mikor csönd lett hirtelen fölfigyeltem.Kat nézett rám valamiféle válaszra várva.
 -Bocs ne haragudj nem figyeltem.-szabadkoztam.
 -Azt észre vettem.Mire gondoltál?-érdeklődött.
 -Az előttünk álló hétvégére.-mondtam némi aggodalommal.
 -Nyugi minden király lesz.Ez a buli minden évben jó szokott lenni és ráadásul lesz egy laza hétvégénk végre.-az utolsó szónak megadva a drámaiságát.
 -Ha te mondod.Na de mit is mondtál az előbb?-érdeklődtem.
 -Á csak annyit,hogy várom hogy megismerd a szüleinket és hogy a mellettem lévő szobában fogsz lenni.-fogta rövidre.
Bólintottam egy mosoly kíséretében majd visszatértem a pakoláshoz hogy befejezzem.A táskába kerülő utolsó darab a ruha amit Jaitől kaptam és kész befejeztem a pakolást jöhet a pihenés ami nem lesz hosszú,mert röpke öt óránk van amíg Jai értünk nem jön.
Kattal mindketten végignyúltunk az ágyunkon jó éjt kívántunk egymásnak és rögtön el is aludtunk.
Pár órával később valami borzasztó volt az ébresztő hangja de nem volt mese föl kellett kelnünk.
Kat a szüleivel beszélt telefonon míg én fél álomban fogat mostam a fürdőben.Nagy nehézségek árán elkészültünk és lecuccoltunk a kapu elé ahol Jai már várt ránk.
  -Na végre itt vagytok-mondta túl játszva a szerepét.
  -Neked is jó reggelt-mondtam reggeli "lelkesedéssel".
Erre válasz nem érkezett csak közelebb lépve megragadta a táskákat és bepakolta a mellesleg eszméletlen autó csomagtartójába majd intve hogy szálljunk be bedobta magát a vezető ülésre.
Beszálltunk és az autó csöndesen elindult a tanulószállás elől.Az ablakon kibámulva azon gondolkodtam hogz még nem is voltam a városon kívül mióta itt vagyok.
  -Milyen hosszú az út?-törtem meg a csendet.
Jai a visszapillantóba nézve válaszolt:
  -Két óra.-válaszolta.
  -Oké.Az elég is lesz.
  -Mire?-nézett ismét a visszapillantóba.
  -Alváspótlásra.-mondtam gondolkodás nélkül.
Értetlen fejét látva Kat besegített:
  -Órák után a pakolás elvitte az időt és borzasztó keveset aludtunk.-magyarázta a helyzetünket.
Erre szokásos mosolyát felöltve a visszapillantóban rám nézve megszólalt:
  -Minek annyi cucc?-érdeklődött.-Kölcsön adtam volna a sajátjaimból egy apróságért cserébe-vigyorgott kajánul.
  -Apróság?-vontam fel a szemöldököm.
  -Aha.Csak annyi hogy az én szobámban a jelenlétemben kell történnie az öltözködésnek.-fejtette ki bővebben.
  -És ez neked apróság?-emeltem meg a hangom.-Lehetetlen vagy.Inkább alszom.
És ezzel le is zárult a kis fura beszélgetésünk. Kattel még beszélgettünk mesélt az otthoni dolgokról amíg csak a szavai el nem halkultak és az üvegen keresztül bámult csodás táj el nem sötétült előttem.Elaludtam.
Nem tudom mennyit alhattam de egyszer csak arra ébredtem hogy valaki óvatosan érinti a vállam és a nevet mondogatja:
  -Dena...Hé ébresztő...

  

"Életem legtökéletesebb vihara"

  Sarkon fordultam,hogy szembekerüljek azzal aki megállásra kényszerített.Féltem a látványtól hisz nem nagyon van olyan ismerősöm itt Sydneyben aki ilyenkor még az utcán van, kivéve egyet.Ahogy megfordultam Jai alakja rajzolódott ki a lámpafényben előttem.Szürke kapucniját letolta a fejéről ahogy beszélni kezdett:
   -Nem akartalak megijeszteni szépségem.-és egy szokásos mosolyt villantott.
   -Nem ijedtem meg.- füllentettem.-Mit akarsz ilyen későn?-érdeklődtem.
   -Van egy meglepetésem a számodra.-mondta és még mindig a csuklómat tartva el indult.Én kirántottam a kezem a fogásából amit nem értett mert kérdően meredt rám.
   -Nyugi nem akarlak elrabolni-mondta nevetve.
   -Nem is attól tartok csak elég volt mára a meglepetéseidből.-mondtam neki csípősen.
   -Miről beszélsz?-kérdezte.
   -Jai ne csinálj úgy mintha nem tudnád.-forgattam a szemem.-A ruháról beszélek amit Kattel választottatok nekem.
   -Láttad?-érdeklődött.
   -Még nem de téged ismerve van elképzelésem.-magyaráztam.
 Jai erre vállat vont és újra a kezem után nyúlt volna de elkaptam.
   -Nem hallottad mit mondtam az előbb?-néztem rá értetlenül.
   -De hallottam.Azt mondtad nem láttad a ruhát tehát  nem is volt meglepetés szóval nincs kifogás.-magyarázta.
   -És ha még mindig nem akarok menni?-próbálkoztam.
   -Semmi gond-mosolygott sejtelmesen és mire észbe kaptam volna fölkapott a vállára és elindult.-Akkor viszlek.-mondta nevetve.
  Kapálózni kezdtem de nem sok esélyem volt a szabadulásra hisz fél kézzel is simán megtartott így másik keze a lábamat tudta fékezni és a kezemmel mért ütések nem hinném hogy sokat értek  izmos hátán.
   -Jai azonnal tegyél le.-kiabáltam.-Jai ez emberrablás.-próbálkoztam.
   -Nem.Ez egy meglepetés ahová muszáj erőszakkal vigyelek.
 Nemsokára újra a saját lábamon állhattam Jaiel szemben aki mint mindig most is élvezte a helyzetet.Körülnéztem és láttam hogy távolodtunk a tanuló szállástól, az ismerős környéktől.
   -Mit csinálunk itt?-kérdeztem.
   -Nem itt van a meglepetés.Innen indulunk vele.-mutatott a hátam mögé ahol egy nagyon szép motor állt.
  Jai elindult és fölszállt a motorra majd intet hogy tegyem ezt én is.
   -Most azt akarod hogy fölszálljak?-néztem rá kérdően.
   -Na ná.-mosolygott.
   -Kizárt dolog, sose ültem még motoron-tiltakoztam.
   -Ne félj szépségem én már igen-mosolygott-vigyázok rád.-komolyodott el.
  A kíváncsiságom rávett hogy fölszálljak Jai mögé a motorra.A válla fölött átnézve így szólt:
   -Alkalmad nyílik hogy ölelgess,de ne szoríts.-nevetett.
   -Nem vicces.Félek.-mondtam.
  Körülbelül  15 perc múlva Jai megállította motort.Miután leszálltunk csak annyit mondott:
   -Fordulj meg.
 Megfordultam és egy csodás kép terült elém.

   

   -Gyönyörű.-suttogtam.

   -Tetszik?-kérdezte Jai miután a hátam mögé állt és fejét a vállamra ejtette.

   -Nagyon.Miért hoztál ide?-fordultam felé.

   -Meg akartam mutatni ezt a helyet,hogyha egyedül akarsz lenni,gondolkodni legyen egy biztos pont.-magyarázta.

   -Köszönöm.Biztosan jól jön majd.-mosolyodtam el.-De lassan indulnunk kellene késő van.-pillantottam az órámra-És úgy tűnik esni is fog.-mondtam az égre mutatva. 

   -Oké-emelte le a fejét a vállamról.

 A mozdulata után sarkon fordultam,hogy a motor felé vegyem az irányt de megbotlottam.Már felkészültem a földre érkezésre amikor is egy erős kar vissza rántott.

 Szó nélkül álltunk egymással szemben amíg Jai nem kezdett közeledni.Túl közel kerültünk egymáshoz és ő élve a lehetőséggel még mielőtt megszólalhattam volna megcsókolt. 

 Erre mintha direkt így lett volna tervezve eleredt az eső szó szerint ömlött a felhőkből. A hideget érezve a bőrömön kinyitottam a szemem és eltoltam Jait.Nem kommentálva az előbbi eseményt a motor felé indultam ahová Ő is követet és gyorsan elindultunk.

 A szálláshoz érve gyorsan leugrottam a motorról és indultam volna be de a jómodor azt diktálta,hogy legalább kérdezzem meg:

   -Jai nem jössz be amíg elül a vihar?-kérdeztem.

 Ő csak megrázta a fejét és ennyit válaszolt: 

   -Ez életem legtökéletesebb vihara.-és azzal el is hajtott.

 Én gyorsan bementem vettem egy forró fürdőt és miután beavattam Katet a történtekbe eszembe jutott a másik meglepetés, a ruha.Gyorsan kibontottam a dobozt ami az ágyam mellett hevert,hogy végre meglássam mit választottak nekem.Ahogy kibontottam és megláttam a ruhát azonnal gondolkodás nélkül tárcsáztam Jait. Második csöngésre föl is vette:

   -Máris ennyire hiányzom?-szólt bele.

 Én figyelemre sem méltatva bele kezdtem:

   -Jai ez a ruha valami....